Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Virágörökség listájára.

A legfontosabb feltételnek, Hollókő azért tesz eleget, mert a falu a népi építészet és a XX. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település.

Hollókő Magyarország: a kezdetek

Hollókő Nógrád megye középső részén a Cserhát hegységben épült. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült a Szár-hegy vára.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamar megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A nemes község lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól.

A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést.

Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. A ma is eredeti formájában megcsodálható településkép ekkor jött létre. A Világörökséghez tartozó falurész 55 épületből áll, illetve a középtájon található templomból.

Hollókő Magyarország: a falu szerkezete

Hollókő  egyutcás falutípust képvisel, mint ahogy a környék falvai is. A palóc településeken a nagycsaládok egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek. A völgyben megülő, egyutcás, fésűs szerkezetű Ófalu két oldalán nadrágszíjtelkek sorakoznak: a szűk, hosszú telkek végében épültek a későbbi generációk házai. A pajtákat a mezőgazdasági földek szélére építették régi palóc hagyomány szerint.

A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált, melyet egyszerűségéből fakadó szépsége teszi igazán különlegessé.

A palóc falu az Ófalu mesebeli főutcájával és a pazar kilátást nyújtó, zegzugos várrommal viszonylag nehéz megközelíthetősége ellenére is népszerű a turisták körében.

Hollókő gyönyörű Ófaluja a tájjal szoros kapocsban élő, mezőgazdasági termelésre támaszkodó aprófalu képét őrzi jóval az autók előtti időkből. Érdekes módon éppen e változatlanság jelenti a falu jelenét és jövőjét is: az évszázados házsor turisták tömegeit vonzza a Cserhát lankái közé, munkát és bevételt biztosítva ezáltal, a helyi közösségnek.

Hollókő Ófalu kapcsolódó cikk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész

Címlapkép: Hollókő – Magyarország (forrás: http://magyartermekonline.hu)

Vissza a kategória cikkeihez