Hollókő Magyarország

HollĂłkĹ‘ Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világöröksĂ©g listáján, Ă©s Ă­gy világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂ­nek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt a NĂłgrád megyei palĂłc falut, HollĂłkĹ‘t vette fel a VirágöröksĂ©g listájára.

A legfontosabb feltĂ©telnek, HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.

Hollókő Magyarország: a kezdetek

Hollókő Nógrád megye középső részén a Cserhát hegységben épült. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült a Szár-hegy vára.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamar megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A nemes község lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól.

A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést.

Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. A ma is eredeti formájában megcsodálható településkép ekkor jött létre. A Világörökséghez tartozó falurész 55 épületből áll, illetve a középtájon található templomból.

Hollókő Magyarország: a falu szerkezete

HollĂłkĹ‘  egyutcás falutĂ­pust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂ­tkeztek, Ă©s a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A völgyben megĂĽlĹ‘, egyutcás, fĂ©sűs szerkezetű Ă“falu kĂ©t oldalán nadrágszĂ­jtelkek sorakoznak: a szűk, hosszĂş telkek vĂ©gĂ©ben Ă©pĂĽltek a kĂ©sĹ‘bbi generáciĂłk házai. A pajtákat a mezĹ‘gazdasági földek szĂ©lĂ©re Ă©pĂ­tettĂ©k rĂ©gi palĂłc hagyomány szerint.

A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált, melyet egyszerűségéből fakadó szépsége teszi igazán különlegessé.

A palóc falu az Ófalu mesebeli főutcájával és a pazar kilátást nyújtó, zegzugos várrommal viszonylag nehéz megközelíthetősége ellenére is népszerű a turisták körében.

Hollókő gyönyörű Ófaluja a tájjal szoros kapocsban élő, mezőgazdasági termelésre támaszkodó aprófalu képét őrzi jóval az autók előtti időkből. Érdekes módon éppen e változatlanság jelenti a falu jelenét és jövőjét is: az évszázados házsor turisták tömegeit vonzza a Cserhát lankái közé, munkát és bevételt biztosítva ezáltal, a helyi közösségnek.

Hollókő Ófalu kapcsolódó cikk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész

CĂ­mlapkĂ©p: HollĂłkĹ‘ – Magyarország (forrás: http://magyartermekonline.hu)

Vissza a kategĂłria cikkeihez