HollĂłkő az egyetlen olyan falu hazánkban, amely szerepel az UNESCO világöröksĂ©g listáján, Ă©s Ăgy világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂnek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára. A legfontosabb feltĂ©telnek, HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ Ă“falu napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.
Hollókő Ófalu története
Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat emlĂtik, a falurĂłl a közĂ©pkorbĂłl pusztán az a tĂ©ny ismert, hogy már a XIV. század elsĹ‘ felĂ©ben egyházas hely volt. A török hĂłdoltság idejĂ©n sok más telepĂĽlĂ©shez hasonlĂłan HollĂłkĹ‘ is elnĂ©ptelenedett. 1715-ben mindössze három adĂłköteles háztartásrĂłl szĂłlnak a vármegyei összeĂrások. ĂšjratelepĂtĂ©se hamar megtörtĂ©nhetett, hiszen 1720-ban már nemes közsĂ©gkĂ©nt szerepelt a nyilvántartásban. A nemes közsĂ©g lakĂłi mentesĂĽltek az adĂłfizetĂ©s kötelezettsĂ©ge alĂłl.
A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.
A telepĂĽlĂ©sen többször pusztĂtott tűzvĂ©sz, mivel a házakat fábĂłl Ă©pĂtettĂ©k, alapozás nĂ©lkĂĽl, Ă©s könnyen gyulladĂł zsĂşptetĹ‘vel fedtĂ©k. A szabad tűzhelyek felett pedig kĂ©mĂ©ny helyett csak fĂĽstlyukakon szellĹ‘ztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa Ă©pĂtkezĂ©si cĂ©lzatĂş használatát, HollĂłkĹ‘n nem vettĂ©k figyelembe a rendelkezĂ©st. Az 1909-es nagy tűzvĂ©sz jelentette a fordulĂłpontot. Az immár vályogfalĂş házakat kĹ‘alapra emeltĂ©k, Ă©s szarufás tetĹ‘szerkezettel, cserĂ©pzsindellyel fedtĂ©k, megĹ‘rizve eredeti formájukat. A mind a századelĹ‘ hangulatát, mind az Ĺ‘si palĂłc nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szeti stĂlus emlĂ©keit magán viselĹ‘ Ă“falu 1911-re nyerte el mai arculatát.
Hollókő Ófalu szerkezete
HollĂłkő egyutcás falutĂpust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂtkeztek. Majd a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A völgyben megĂĽlĹ‘, egyutcás, fĂ©sűs szerkezetű Ă“falu kĂ©t oldalán nadrágszĂjtelkek sorakoznak. A szűk, hosszĂş telkek vĂ©gĂ©ben Ă©pĂĽltek a kĂ©sĹ‘bbi generáciĂłk házai. A pajtákat a mezĹ‘gazdasági földek szĂ©lĂ©re Ă©pĂtettĂ©k rĂ©gi palĂłc hagyomány szerint.
A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásbĂłl Ă©pĂtettek. A Szent Márton templom a falu jelkĂ©pĂ©vĂ© is vált.
Hollókő napjainkban
A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába. Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂszĂtett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik. A hagyományos palĂłc házak többnyire három helyisĂ©gbĹ‘l állnak. A tornácrĂłl közvetlenĂĽl a pitvarba, azaz a konyhába lĂ©pett az Ă©rkezĹ‘, ahonnan az utcafront felĂ© a tisztaszoba nyĂlt, melyet a ház ura lakott családjával. HátrafelĂ© pedig az Ă©lĂ©skamra, melyben a gabonát tárolták, Ă©s ez volt az idĹ‘sek hálĂłhelye is.
A kis falvacska napjainkban jelentĹ‘s idegenforgalmat generál, az Ă“falu házsorai elsĹ‘sorban szolgáltatási funkciĂłt látnak el. A lakĂłházakban számtalan mĂşzeum, kiállĂtás Ă©s akár szálláshely is megtalálhatĂł.
A tĂ©rsĂ©g nĂ©prajzi Ă©rtĂ©keinek bemutatása Ă©s a telepĂĽlĂ©s turisztikai vonzerejĂ©nek növelĂ©se miatt – kĂĽlönösen ĂĽnnepek, rendezvĂ©nyek alkalmával – a helyiek gyakran öltenek dĂszes nĂ©pviseletet. A falu az Ă“falu mesebeli fĹ‘utcájával Ă©s a pazar kilátást nyĂşjtĂł, zegzugos várrommal viszonylag nehĂ©z megközelĂthetĹ‘sĂ©ge ellenĂ©re is nĂ©pszerű a turisták körĂ©ben. A helyiek fĹ‘kĂ©nt az Ăšjfaluban Ă©lnek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3k%C5%91
Vissza a kategĂłria cikkeihez