Hollókő Ófalu

HollĂłkĹ‘ az egyetlen olyan falu hazánkban, amely szerepel az UNESCO világöröksĂ©g listáján, Ă©s Ă­gy világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂ­nek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára. A legfontosabb feltĂ©telnek,  HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ Ă“falu napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.

Hollókő Ófalu története

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamar megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A nemes község lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól.

A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő Ófalu szerkezete

HollĂłkĹ‘ egyutcás falutĂ­pust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂ­tkeztek, Ă©s a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A völgyben megĂĽlĹ‘, egyutcás, fĂ©sűs szerkezetű Ă“falu kĂ©t oldalán nadrágszĂ­jtelkek sorakoznak: a szűk, hosszĂş telkek vĂ©gĂ©ben Ă©pĂĽltek a kĂ©sĹ‘bbi generáciĂłk házai. A pajtákat a mezĹ‘gazdasági földek szĂ©lĂ©re Ă©pĂ­tettĂ©k rĂ©gi palĂłc hagyomány szerint.

A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált.

Hollókő napjainkban

A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂ­szĂ­tett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik. A hagyományos palĂłc házak többnyire három helyisĂ©gbĹ‘l állnak: a tornácrĂłl közvetlenĂĽl a pitvarba, azaz a konyhába lĂ©pett az Ă©rkezĹ‘, ahonnan az utcafront felĂ© a tisztaszoba nyĂ­lt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelĂ© pedig az Ă©lĂ©skamra, melyben a gabonát tárolták, Ă©s ez volt az idĹ‘sek hálĂłhelye is.

A kis falvacska napjainkban jelentős idegenforgalmat generál, az Ófalu házsorai elsősorban szolgáltatási funkciót látnak el. A lakóházakban számtalan múzeum, kiállítás és akár szálláshely is megtalálható.

A tĂ©rsĂ©g nĂ©prajzi Ă©rtĂ©keinek bemutatása Ă©s a telepĂĽlĂ©s turisztikai vonzerejĂ©nek növelĂ©se miatt – kĂĽlönösen ĂĽnnepek, rendezvĂ©nyek alkalmával – a helyiek gyakran öltenek dĂ­szes nĂ©pviseletet. A falu az Ă“falu mesebeli fĹ‘utcájával Ă©s a pazar kilátást nyĂşjtĂł, zegzugos várrommal viszonylag nehĂ©z megközelĂ­thetĹ‘sĂ©ge ellenĂ©re is nĂ©pszerű a turisták körĂ©ben. A helyiek fĹ‘kĂ©nt az Ăšjfaluban Ă©lnek.

Hollókő Ófalu kapcsolódó cikk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész

Vissza a kategĂłria cikkeihez