Hollókő skanzen? Hollókő az egyetlen olyan falu hazánkban, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként Hollókőt vette fel a Világörökség listájára.
A legfontosabb feltételnek, Hollókő azért tesz eleget, mert a falu a népi építészet és a XX. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. De Hollókő nem skanzen, napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település.
Hollókő skanzen: falutörténet
A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést.
Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot. Az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.
Hollókő Ófalu: faluszerkezet
Hollókő egyutcás falutípust képvisel, mint ahogy a környék falvai is. A palóc településeken a nagy családok egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek. A völgyben megülő, egyutcás, fésűs szerkezetű Ófalu két oldalán nadrágszíjtelkek sorakoznak. A szűk, hosszú telkek végében épültek a későbbi generációk házai. A pajtákat a mezőgazdasági földek szélére építették régi palóc hagyomány szerint.
A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 56 védett épületet foglal magába. Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik.
A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.
Hollókő – napjainkban
A kis falvacska napjainkban jelentős idegenforgalmat generál, az Ófalu házsorai elsősorban szolgáltatási funkciót látnak el. A lakóházakban számtalan múzeum, kiállítás és akár szálláshely is megtalálható.
A térség néprajzi értékeinek bemutatása és a település turisztikai vonzerejének növelése miatt – különösen ünnepek, rendezvények alkalmával – a helyiek gyakran öltenek díszes népviseletet. A falu az Ófalu mesebeli főutcájával és a pazar kilátást nyújtó, zegzugos várrommal viszonylag nehéz megközelíthetősége ellenére is népszerű a turisták körében. A helyiek főként az Újfaluban élnek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész
Címlapkép: Hollókő skanzen (forrás: https://utazaseuropaba.hu)
Vissza a kategória cikkeihez