Hollókő története

HollĂłkĹ‘ törtĂ©nete a 13. századig nyĂşlik vissza, amikor a Cserhát hegysĂ©gben a tatárjárás után felĂ©pĂĽlt a Szár-hegy vára.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat emlĂ­tik, a falurĂłl a közĂ©pkorbĂłl pusztán az a tĂ©ny ismert, hogy már a XIV. század elsĹ‘ felĂ©ben egyházas hely volt. A török hĂłdoltság idejĂ©n sok más telepĂĽlĂ©shez hasonlĂłan HollĂłkĹ‘ is elnĂ©ptelenedett: 1715-ben mindössze három adĂłköteles háztartásrĂłl szĂłlnak a vármegyei összeĂ­rások. ĂšjratelepĂ­tĂ©se viszont hamar megtörtĂ©nhetett, mivel 1720-ban már nemes közsĂ©gkĂ©nt szerepelt a nyilvántartásban. 

Hollókő története

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot. Az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, mind a mai napig megőrizve eredeti formájukat. Az Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő Ófalu szerkezete

HollĂłkĹ‘  egyutcás falutĂ­pust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂ­tkeztek, Ă©s a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásbĂłl Ă©pĂ­tettek. A Szent Márton templom a falu jelkĂ©pĂ©vĂ© is vált.

A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂ­nek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára. A legfontosabb feltĂ©telnek,  HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.

HollĂłkĹ‘ – napjainkban

A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂ­szĂ­tett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik.

A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

HollĂłkĹ‘ máig a mĂşlt egy eredeti állapotában megĹ‘rzött szelete, Ă©s ez legĂ©rtĂ©kesebb kulturális kincseink közĂ© emeli. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő

Címlapkép: Hollókő története (forrás: https://varlexikon.hu/holloko)

Vissza a kategĂłria cikkeihez