Hollókő világörökség

Hazánkban HollĂłkĹ‘ a világöröksĂ©g listáján szereplĹ‘ egyetlen falu, mely ez által világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂ­nek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel az UNESCO VilágöröksĂ©g listájára. VĂ©gĂĽl is miĂ©rt, mitĹ‘l világöröksĂ©g HollĂłkĹ‘? A jĂłl megĂ©rdemelt, kitĂĽntetĹ‘ minĹ‘sĂ­tĂ©s több tĂ©nyezĹ‘ szerencsĂ©s összegezĹ‘dĂ©sĂ©nek köszönhetĹ‘.

Unesco Világörökség logo

ElĹ‘ször is, hogy ma már kevĂ©s olyan hagyományos falu van világszerte, amelyik szinte Ă©rintetlenĂĽl Ĺ‘rzi eredeti kĂ©pĂ©t. A másik ok, hogy HollĂłkĹ‘n sok minden Ă©rtĂ©k egyĂĽtt van: falu, vár, táj. Ráadásul HollĂłkĹ‘n a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet oly magas szĂ­nvonalra emelkedett, ami önmagában is rendkĂ­vĂĽli Ă©rtĂ©k. A legfontosabb feltĂ©telnek HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.

Hollókő világörökség: a falu története

Hollókő címer

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamar megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A nemes község lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól.

A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.

Hollókő világörökség: a falu szerkezete

Hollókő felépítésének különlegessége az orsós szerkezet. A főútról szelíd kanyarral egy másik utca ágazik le, hogy hamarosan visszatérjen. E beépített sziget egyik végén a falu legmagasabb pontján épült kis római katolikus templom uralja a spontánul kialakult „főteret”, a másikon a vendéglő áll, a kövekkel burkolt, teraszos kiképzésű árnyékos udvarral és az előtte lévő kúttal.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést.

Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. E hagyományos orsós faluszerkezethez igazodnak az 1909-es tűzvész után újjáépített falu lakóházai is.

HollĂłkĹ‘  egyutcás falutĂ­pust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂ­tkeztek, Ă©s a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A völgyben megĂĽlĹ‘, egyutcás, fĂ©sűs szerkezetű Ă“falu kĂ©t oldalán nadrágszĂ­jtelkek sorakoznak: a szűk, hosszĂş telkek vĂ©gĂ©ben Ă©pĂĽltek a kĂ©sĹ‘bbi generáciĂłk házai. A pajtákat a mezĹ‘gazdasági földek szĂ©lĂ©re Ă©pĂ­tettĂ©k rĂ©gi palĂłc hagyomány szerint.

A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált.

Statisztikai adatok és információk

A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂ­szĂ­tett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik.

A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

Hollókő világörökség: napjainkban

A kis falvacska napjainkban jelentős idegenforgalmat generál, az Ófalu házsorai elsősorban szolgáltatási funkciót látnak el. A lakóházakban számtalan múzeum, kiállítás és akár szálláshely is megtalálható.

A tĂ©rsĂ©g nĂ©prajzi Ă©rtĂ©keinek bemutatása Ă©s a telepĂĽlĂ©s turisztikai vonzerejĂ©nek növelĂ©se miatt – kĂĽlönösen ĂĽnnepek, rendezvĂ©nyek alkalmával – a helyiek gyakran öltenek dĂ­szes nĂ©pviseletet. A falu az Ă“falu mesebeli fĹ‘utcájával Ă©s a pazar kilátást nyĂşjtĂł, zegzugos várrommal viszonylag nehĂ©z megközelĂ­thetĹ‘sĂ©ge ellenĂ©re is nĂ©pszerű a turisták körĂ©ben. A helyiek fĹ‘kĂ©nt az Ăšjfaluban Ă©lnek.

Hollókőnek nagyon szép a táji környezete, és ennek is jelentős része volt a világörökség cím elnyerésében. A paraszti élet mindig is jobban kötődött a természethez, mint a városi. A népi építészet lényegéhez tartozik ezért az ember épített, és természeti környezetének a harmóniája. Ha ez megbomlik, az építészet is kárt szenved. Ezt az igazságot nem tévesztették szem előtt Hollókőn. Ezáltal az élő műemlékfalu ritka példája a táji környezet és az építészeti formálás tökéletes harmóniájának.

Hollókő világörökség kapcsolódó cikk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész

Vissza a kategĂłria cikkeihez

error: Védett tartalom