HollĂłkĹ‘ az egyetlen olyan falu hazánkban, amely szerepel az UNESCO világöröksĂ©g listáján, Ă©s Ăgy világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂnek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára.
A legfontosabb feltĂ©telnek, HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.
Hollókő története
Hollókő Nógrád megye középső részén a Cserhát hegységben épült. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült a Szár-hegy vára.
Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat emlĂtik, a falurĂłl a közĂ©pkorbĂłl pusztán az a tĂ©ny ismert, hogy már a XIV. század elsĹ‘ felĂ©ben egyházas hely volt. A török hĂłdoltság idejĂ©n sok más telepĂĽlĂ©shez hasonlĂłan HollĂłkĹ‘ is elnĂ©ptelenedett: 1715-ben mindössze három adĂłköteles háztartásrĂłl szĂłlnak a vármegyei összeĂrások. ĂšjratelepĂtĂ©se viszont hamar megtörtĂ©nhetett, mivel 1720-ban már nemes közsĂ©gkĂ©nt szerepelt a nyilvántartásban.
A telepĂĽlĂ©sen többször pusztĂtott tűzvĂ©sz, mivel a házakat fábĂłl Ă©pĂtettĂ©k, alapozás nĂ©lkĂĽl, Ă©s könnyen gyulladĂł zsĂşptetĹ‘vel fedtĂ©k, a szabad tűzhelyek felett pedig kĂ©mĂ©ny helyett csak fĂĽstlyukakon szellĹ‘ztettek. Az 1909-es nagy tűzvĂ©sz jelentette a fordulĂłpontot. Az immár vályogfalĂş házakat kĹ‘alapra emeltĂ©k, Ă©s szarufás tetĹ‘szerkezettel, cserĂ©pzsindellyel fedtĂ©k, mind a mai napig megĹ‘rizve eredeti formájukat. Az Ă“falu 1911-re nyerte el mai arculatát.
Hollókő faluszerkezete
HollĂłkĹ‘ egyutcás falutĂpust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂtkeztek. A család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásbĂłl Ă©pĂtettek. A Szent Márton templom a falu jelkĂ©pĂ©vĂ© is vált.
A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába. Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂszĂtett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik. A hagyományos palĂłc házak többnyire három helyisĂ©gbĹ‘l állnak: a tornácrĂłl közvetlenĂĽl a pitvarba, azaz a konyhába lĂ©pett az Ă©rkezĹ‘, ahonnan az utcafront felĂ© a tisztaszoba nyĂlt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelĂ© pedig az Ă©lĂ©skamra, melyben a gabonát tárolták, Ă©s ez volt az idĹ‘sek hálĂłhelye is.
HollĂłkĹ‘ felĂ©pĂtĂ©se
HollĂłkĹ‘ felĂ©pĂtĂ©sĂ©nek kĂĽlönlegessĂ©ge az orsĂłs szerkezet. A főútrĂłl szelĂd kanyarral egy másik utca ágazik le, hogy hamarosan visszatĂ©rjen. E beĂ©pĂtett sziget egyik vĂ©gĂ©n a falu legmagasabb pontján Ă©pĂĽlt kis rĂłmai katolikus templom uralja a spontánul kialakult „fĹ‘teret”, a másikon a vendĂ©glĹ‘ áll, a kövekkel burkolt, teraszos kikĂ©pzĂ©sű árnyĂ©kos udvarral Ă©s az elĹ‘tte lĂ©vĹ‘ kĂşttal.
A falu lakĂłi a hollĂłkĹ‘i hagyományok tĂşlnyomĂł rĂ©szĂ©t ma is gyakorolják. Ăśnnepi alkalmakkor (melyek közĂĽl a falu számára legfontosabb a hĂşsvĂ©ti fesztivál) ismĂ©t felöltik kĂ©zzel szĹ‘tt Ă©s hĂmzett hollĂłkĹ‘i nĂ©pviseletĂĽket. A tradicionális nĹ‘i öltözĂ©k a tarka szĂnű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettĹ‘, nagyobb ĂĽnnepeken viszont akár 20 alsĂłszoknyát is viseltek. A fehĂ©r vászon ingváll fölĂ© szĂnes – az ĂĽnnepi viselethez gazdagon hĂmzett – “lajbit” öltöttek, de a palĂłc lányok Ă©s asszonyok legszembetűnĹ‘bb Ă©kessĂ©ge a szĂnes szalagokkal, gyöngybefűzĂ©ssel kĂ©szĂtett fĹ‘kötĹ‘ volt.
Hollókő máig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő
Vissza a kategĂłria cikkeihez