Hollókő

HollĂłkĹ‘ az egyetlen olyan falu hazánkban, amely szerepel az UNESCO világöröksĂ©g listáján, Ă©s Ă­gy világszerte ismert. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂ­nek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára.

A legfontosabb feltĂ©telnek,  HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂ­tĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.

Hollókő története

Hollókő címer

HollĂłkĹ‘ NĂłgrád megye közĂ©psĹ‘ rĂ©szĂ©n a Cserhát hegysĂ©gben Ă©pĂĽlt. A falu törtĂ©nete a 13. századig nyĂşlik vissza, a tatárjárás után Ă©pĂĽlt a Szár-hegy vára. 

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat emlĂ­tik, a falurĂłl a közĂ©pkorbĂłl pusztán az a tĂ©ny ismert, hogy már a XIV. század elsĹ‘ felĂ©ben egyházas hely volt. A török hĂłdoltság idejĂ©n sok más telepĂĽlĂ©shez hasonlĂłan HollĂłkĹ‘ is elnĂ©ptelenedett: 1715-ben mindössze három adĂłköteles háztartásrĂłl szĂłlnak a vármegyei összeĂ­rások. ĂšjratelepĂ­tĂ©se viszont hamar megtörtĂ©nhetett, mivel 1720-ban már nemes közsĂ©gkĂ©nt szerepelt a nyilvántartásban. 

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot. Az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, mind a mai napig megőrizve eredeti formájukat. Az Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő faluszerkezete

Hollókő egyutcás falutípust képvisel, mint ahogy a környék falvai is. A palóc településeken a nagycsaládok egyetlen telekre építkeztek. A család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek. A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 56 védett épületet foglal magába. Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

Hollókő felépítése

HollĂłkĹ‘ felĂ©pĂ­tĂ©sĂ©nek kĂĽlönlegessĂ©ge az orsĂłs szerkezet. A fĹ‘ĂştrĂłl szelĂ­d kanyarral egy másik utca ágazik le, hogy hamarosan visszatĂ©rjen. E beĂ©pĂ­tett sziget egyik vĂ©gĂ©n a falu legmagasabb pontján Ă©pĂĽlt kis rĂłmai katolikus templom uralja a spontánul kialakult „fĹ‘teret”, a másikon a vendĂ©glĹ‘ áll, a kövekkel burkolt, teraszos kikĂ©pzĂ©sű árnyĂ©kos udvarral Ă©s az elĹ‘tte lĂ©vĹ‘ kĂşttal. 

A falu lakĂłi a hollĂłkĹ‘i hagyományok tĂşlnyomĂł rĂ©szĂ©t ma is gyakorolják. Ăśnnepi alkalmakkor (melyek közĂĽl a falu számára legfontosabb a hĂşsvĂ©ti fesztivál) ismĂ©t felöltik kĂ©zzel szĹ‘tt Ă©s hĂ­mzett hollĂłkĹ‘i nĂ©pviseletĂĽket. A tradicionális nĹ‘i öltözĂ©k a tarka szĂ­nű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettĹ‘, nagyobb ĂĽnnepeken viszont akár 20 alsĂłszoknyát is viseltek. A fehĂ©r vászon ingváll fölĂ© szĂ­nes – az ĂĽnnepi viselethez gazdagon hĂ­mzett – “lajbit” öltöttek, de a palĂłc lányok Ă©s asszonyok legszembetűnĹ‘bb Ă©kessĂ©ge a szĂ­nes szalagokkal, gyöngybefűzĂ©ssel kĂ©szĂ­tett fĹ‘kötĹ‘ volt.

HollĂłkĹ‘ máig a mĂşlt egy eredeti állapotában megĹ‘rzött szelete, Ă©s ez legĂ©rtĂ©kesebb kulturális kincseink közĂ© emeli. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő

Vissza a kategĂłria cikkeihez