A hollĂłkĹ‘i házak világszerte ismertek, mivel 1987 Ăłta szerepelnek az UNESCO világöröksĂ©gi listáján, hazánkban egyedĂĽli falukĂ©nt. A VilágöröksĂ©g Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszĂnek közĂĽl Budapest mellett elsĹ‘kĂ©nt HollĂłkĹ‘t vette fel a VilágöröksĂ©g listájára.
A legfontosabb feltĂ©telnek HollĂłkĹ‘ azĂ©rt tesz eleget, mert a falu a nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szet Ă©s a XX. századot megelĹ‘zĹ‘ falusi Ă©let olyan páratlan pĂ©ldája, amelyet sikerĂĽlt eredeti állapotában megĹ‘rizni. HollĂłkĹ‘ napjainkra sem vált szabadtĂ©ri mĂşzeummá: mindmáig Ă©lĹ‘, lakott telepĂĽlĂ©s.
HollĂłkĹ‘n a nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szet oly magas szĂnvonalra emelkedett, ami önmagában is rendkĂvĂĽli Ă©rtĂ©k. Az egykori nĂ©vtelen Ă©pĂtĹ‘k mesterien használták ki a terep adottságait. Az Ă“falu domboldalon fekszik, a házak lejtĹ‘n állnak. EnnĂ©l fogva a páratlan oldalon az utca felĂ© lejtenek a telkek, a másik oldalon meg hátrafelĂ©. EbbĹ‘l következik, hogy itt a földszint alatt is pince van, amott nincs, azaz csak a telek mĂ©lyĂ©ben. ĂŤgy az utcakĂ©p aszimmetrikus.
Hollókői házak: a kezdetek
A telepĂĽlĂ©sen többször pusztĂtott tűzvĂ©sz, mivel a házakat fábĂłl Ă©pĂtettĂ©k, alapozás nĂ©lkĂĽl, Ă©s könnyen gyulladĂł zsĂşptetĹ‘vel fedtĂ©k, a szabad tűzhelyek felett pedig kĂ©mĂ©ny helyett csak fĂĽstlyukakon szellĹ‘ztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa Ă©pĂtkezĂ©si cĂ©lzatĂş használatát, HollĂłkĹ‘n nem vettĂ©k figyelembe a rendelkezĂ©st. Az 1909-es nagy tűzvĂ©sz jelentette a fordulĂłpontot: az immár vályogfalĂş házakat kĹ‘alapra emeltĂ©k, Ă©s szarufás tetĹ‘szerkezettel, cserĂ©pzsindellyel fedtĂ©k, megĹ‘rizve eredeti formájukat. A mind a századelĹ‘ hangulatát, mind az Ĺ‘si palĂłc nĂ©pi Ă©pĂtĂ©szeti stĂlus emlĂ©keit magán viselĹ‘ Ă“falu 1911-re nyerte el mai arculatát.
Hollókő település szerkezete
HollĂłkĹ‘ egyutcás falutĂpust kĂ©pvisel, mint ahogy a környĂ©k falvai is. A palĂłc telepĂĽlĂ©seken a nagycsaládok egyetlen telekre Ă©pĂtkeztek, Ă©s a család lĂ©tszámának növekedĂ©sĂ©vel az utcára nĂ©zĹ‘ elsĹ‘ ház mögött egy Ăşjat emeltek. A völgyben megĂĽlĹ‘, egyutcás, fĂ©sűs szerkezetű Ă“falu kĂ©t oldalán nadrágszĂjtelkek sorakoznak. A szűk, hosszĂş telkek vĂ©gĂ©ben Ă©pĂĽltek a kĂ©sĹ‘bbi generáciĂłk házai. A pajtákat a mezĹ‘gazdasági földek szĂ©lĂ©re Ă©pĂtettĂ©k rĂ©gi palĂłc hagyomány szerint.
A hollókői házak napjainkban
A ma nem egĂ©szen 400 lelket számlálĂł telepĂĽlĂ©s közepĂ©n elhelyezkedĹ‘ műemlĂ©kcsoport összesen 56 vĂ©dett Ă©pĂĽletet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetĹ‘s parasztházak, melyek homlokfalát az utca Ă©s az udvar felĹ‘l is áttört faragással dĂszĂtett faoszlopos, deszkamellvĂ©des tornácok szegĂ©lyezik.
A hagyományos palĂłc házak többnyire három helyisĂ©gbĹ‘l állnak: a tornácrĂłl közvetlenĂĽl a pitvarba, azaz a konyhába lĂ©pett az Ă©rkezĹ‘, ahonnan az utcafront felĂ© a tisztaszoba nyĂlt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelĂ© pedig az Ă©lĂ©skamra, melyben a gabonát tárolták, Ă©s ez volt az idĹ‘sek hálĂłhelye is. A fehĂ©rre meszelt Ă©pĂĽleteket a kiugrĂł cserĂ©ptetĹ‘k árnyĂ©kolják. A falakat termĂ©szetes szĂnű, faszerkezetű ablakok, ajtĂłk, gerendák, oszlopok Ă©s korlátok tagolják.
A hasonló méretű és formájú házak – amelyek mindegyike mégis más és más, fegyelmezett, egységes benyomást keltve teljes összhangban vannak egymással és a környezettel.
A kis falvacska napjainkban jelentĹ‘s idegenforgalmat generál, az Ă“falu házsorai elsĹ‘sorban szolgáltatási funkciĂłt látnak el. A lakĂłházakban számtalan mĂşzeum, kiállĂtás Ă©s akár szálláshely is megtalálhatĂł.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hollókő-Ófalu_védett_falurész
CĂmlapkĂ©p: HollĂłkĹ‘i házak (forrás: http://idegenvezetes.hu)
Vissza a kategĂłria cikkeihez