Pásztó

PásztĂł a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva folyĂł Ă©s a Kövecses-patak által határolt dombháton telepĂĽlt, GyöngyöstĹ‘l Ă©szaknyugatra. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Hasznos Ă©s Mátrakeresztes telepĂĽlĂ©srĂ©sz is.

Pásztó története

Pásztó szinte az ősidőktől kezdve lakott hely, már a népvándorláskor ismert település volt. Pásztó neve valószínűleg iráni nyelvből ered, amely tábort jelent. A települést először az Anonymus krónika említi Poztuh néven.

A korai közĂ©pkorban kĂ©t meghatározĂł tĂ©nyezĹ‘ emelte ki a telepĂĽlĂ©st az átlag jobbágytelepĂĽlĂ©sek közĂĽl. Az egyik a ciszteri rendek idetelepĂ­tĂ©se 1190-ben III. BĂ©la által, a másik pedig, hogy 1265-ben V. István király a kegyĂşrságot átruházta a RátĂłt nembeli Istvánra, felesĂ©ge fĹ‘lovászmesterĂ©re. RátĂłt (Rátold) leszármazottak – Tariak, PásztĂłiak – hosszĂş századokon keresztĂĽl voltak a telepĂĽlĂ©s Ă©letĂ©nek meghatározĂłi.

PásztĂł 1298-ban vásártartĂłi jogot kapott. FejlĹ‘dik ipara, mezĹ‘gazdasága, melyben kiemelkedĹ‘ a szĹ‘lĹ‘kultĂşra jelentĹ‘sĂ©ge. Ennek emlĂ©kei a FĹ‘ Ăşti gĂłtikus pincĂ©k, melyek mĂ©g ma is használhatĂłk bor tárolására. Tar LĹ‘rinc kĂ©rĂ©sĂ©re 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott PásztĂłnak, melyben a város lakĂłit, a budai polgárokkal egyenlĹ‘ jogokkal ruházta fel. KözĂ©pkori iskolája miatt a XV. században nevezetes volt. PásztĂł fĂ©nykorát a török hĂłdĂ­tás törte meg. 

Az 1650-es években kezd új élet kialakulni. I. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett ciszter-szerzetesek 1715-ben felépítették a ma is álló barokk kolostort. II. József 1787-ben eltörölte az apátságot, de utódai uralkodása alatt 1802-ben azt visszahelyezték eredeti jogaiba.

Pásztó élete a XIX. században

A XVIII. és XIX. században a város fejlődésére már nem jellemző a korábbi időszak dinamizmusa. A XIX. század két jelentős eseménye volt a jobbágyfelszabadítás és az 1871-es községi törvény alkalmazása, amely alapján megszűnt a település mezővárosi jogállása, visszaminősítették nagyközséggé. Az ipari forradalom elkerüli, de vasutat kap már 1867-ben. Ez alkalmassá teszi arra, hogy bekapcsolódjék az ország vérkeringésébe. A kisipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság nem biztosította a lakosság eltartását.

A telepĂĽlĂ©s “Ăşjkori” törtĂ©nelme

A kĂ©t világháborĂş között jelentĹ‘s kisiparos rĂ©teggel bĂ­rt. 1950-ben NĂłgrád megyĂ©hez csatolták. A következĹ‘ Ă©vben járási szĂ©khely lett. MezĹ‘gazdasága, szĹ‘lĹ‘termelĂ©se továbbra is meghatározta gazdaságát. Az ipar inkább a könnyűipar formájában kĂ©pviseltette magát. A század elejĂ©n kĂłrház Ă©pĂĽlt PásztĂłn. Az 50-es Ă©vekben a termálvĂ­z hasznosĂ­tására strandfĂĽrdĹ‘ lĂ©tesĂĽlt. A 60-as Ă©vekben lakĂłtelep formájában növekszik lakásállománya, miközben a rĂ©gi hangulatos vidĂ©ki házai majd mind eltűnnek. 

Városi rangját Pásztó 1984. január 1-én kapta vissza.

Pásztó az évszázadok során mező- és kereskedővárosként vált ismerté. Egy időben járási székhelyként jegyezték. Jelenleg a térség kulturális és gazdasági központja. Vonzáskörzetéhez 26 település, mintegy 30 ezer lakosa tartozik. Pásztó lakóinak száma Hasznos és Mátrakeresztessel együtt kb. tízezer fő.

Pásztói látnivalók:

Bencés Apátság romjai

Pásztó Bencés Apátság romjai
Pásztó Bencés Apátság romjai (forrás: http://wikimapia.org)

A bencĂ©s apátság alapjait a XII. század elejĂ©n Ă©pĂ­tettĂ©k román stĂ­lusban. KĂ©sĹ‘bb a ciszterciták vettĂ©k át Ă©s Ă©pĂ­tettĂ©k át gĂłtikus stĂ­lusban a szentĂ©ly megnagyobbĂ­tásával egyĂĽtt. 

Pásztói Múzeum Kolostor

Pásztó pásztói múzeum kolostor
Pásztó pásztói múzeum kolostor (forrás: http://oszifesztival.hu)

A mĂşzeum fĹ‘Ă©pĂĽlete a barokk kolostorĂ©pĂĽlet a XVIII. század elejĂ©n Ă©pĂĽlt. A MĂşzeum állandĂł kiállĂ­tásai között a ciszterci rend törtĂ©nete, a közĂ©pkori kolostor, kovácsműhely, ĂĽveghuta, NĂłgrád megye földtörtĂ©nete, PásztĂł mĂşlja, a szĹ‘lĹ‘kultĂşra a Mátra alján szerepel. MegtalálhatĂł az itt Ă©lt művĂ©szek közĂĽl: Rájeczky Benjamin, Csohány Kálmán Ă©s Gaál István emlĂ©kszobája is. 

A Kolostorépület pincéje 2011 óta felújított állapotában várja a látogatókat: a Nógrád megyei természettudományi gyűjtemény és a várostörténeti gyűjtemény anyagát mutatja be.

PásztĂł – Oskolamester háza

Pásztó Oskolamester háza
Oskolamester háza (forrás: https://mapio.net)

A gĂłtikus stĂ­lusban Ă©pĂĽlt ház a XV. század elejĂ©n Ă©pĂĽlt lakĂłház. 1984 Ăłta nyĂ­lt meg a nagyközönsĂ©g számára, közĂ©pkori konyhája Ă©s a szoba berendezĂ©se a XV. századi bĂştorzatot idĂ©zi. A kamrában a három gabonatárolĂł veremben elrejtett Ă©s az ásatás során elĹ‘kerĂĽlt közĂ©pkori használati tárgyak, a pincĂ©ben borászati kultĂşra kellĂ©kei láthatĂłk.

Csohány Kálmán Galéria

Pásztó Csohány Kálmán galéria
Pásztó Csohány Kálmán galéria (forrás: https://rezkarcfitness.blogspot.com)

PásztĂł szĂĽlötte Csohány Kálmán Munkácsy dĂ­jas grafikusművĂ©sz, az Ĺ‘ munkáibĂłl nyĂ­lt kiállĂ­tás az 1870-es Ă©vekben Ă©pĂĽlt műemlĂ©ki Ă©pĂĽletben. 

PásztĂł – Szent LĹ‘rinc plĂ©bániatemplom

Pásztó Szent Lőrinc plébániatemplom
Szent Lőrinc plébániatemplom (forrás: http://miserend.hu)

A 12. században Szent LĹ‘rinc vĂ©rtanĂş tiszteletĂ©re emelt plĂ©bániatemplom. GĂłtikus ablakai 1959-ben kerĂĽltek elĹ‘. 

A 18. században barokk tornyot, majd szentĂ©lyt Ă©s mellĂ©khajĂłt Ă©pĂ­tettek a templomhoz. Az Ă©szaki oldalán állĂł, 13. századi kĂ©tszintes, román stĂ­lusĂş Ă©pĂ­tmĂ©ny a RátĂłt család temetkezĂ©si helyĂ©ĂĽl szolgált. AlsĂł, eredeti rĂ©szĂ©ben kĹ‘faragványokat állĂ­tottak ki. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pásztó

Címlapkép: Pásztó (forrás: http://www.pasztoimuzeum.hu)

Vissza a kategĂłria cikkeihez