Pásztó a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton települt, Gyöngyöstől északnyugatra. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Hasznos és Mátrakeresztes településrész is.
Pásztó története
PásztĂł szinte az Ĺ‘sidĹ‘ktĹ‘l kezdve lakott hely, már a nĂ©pvándorláskor ismert telepĂĽlĂ©s volt. PásztĂł neve valĂłszĂnűleg iráni nyelvbĹ‘l ered, amely tábort jelent. A telepĂĽlĂ©st elĹ‘ször az Anonymus krĂłnika emlĂti Poztuh nĂ©ven.
A korai közĂ©pkorban kĂ©t meghatározĂł tĂ©nyezĹ‘ emelte ki a telepĂĽlĂ©st az átlag jobbágytelepĂĽlĂ©sek közĂĽl. Az egyik a ciszteri rendek idetelepĂtĂ©se 1190-ben III. BĂ©la által, a másik pedig, hogy 1265-ben V. István király a kegyĂşrságot átruházta a RátĂłt nembeli Istvánra, felesĂ©ge fĹ‘lovászmesterĂ©re. RátĂłt (Rátold) leszármazottak – Tariak, PásztĂłiak – hosszĂş századokon keresztĂĽl voltak a telepĂĽlĂ©s Ă©letĂ©nek meghatározĂłi.
PásztĂł 1298-ban vásártartĂłi jogot kapott. FejlĹ‘dik ipara, mezĹ‘gazdasága, melyben kiemelkedĹ‘ a szĹ‘lĹ‘kultĂşra jelentĹ‘sĂ©ge. Ennek emlĂ©kei a FĹ‘ Ăşti gĂłtikus pincĂ©k, melyek mĂ©g ma is használhatĂłk bor tárolására. Tar LĹ‘rinc kĂ©rĂ©sĂ©re 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott PásztĂłnak, melyben a város lakĂłit, a budai polgárokkal egyenlĹ‘ jogokkal ruházta fel. KözĂ©pkori iskolája miatt a XV. században nevezetes volt. PásztĂł fĂ©nykorát a török hĂłdĂtás törte meg.
Az 1650-es Ă©vekben kezd Ăşj Ă©let kialakulni. I. LipĂłt császár adománylevelĂ©nek birtokában MorvaországbĂłl Ă©rkezett ciszter-szerzetesek 1715-ben felĂ©pĂtettĂ©k a ma is állĂł barokk kolostort. II. JĂłzsef 1787-ben eltörölte az apátságot, de utĂłdai uralkodása alatt 1802-ben azt visszahelyeztĂ©k eredeti jogaiba.
Pásztó élete a XIX. században
A XVIII. Ă©s XIX. században a város fejlĹ‘dĂ©sĂ©re már nem jellemzĹ‘ a korábbi idĹ‘szak dinamizmusa. A XIX. század kĂ©t jelentĹ‘s esemĂ©nye volt a jobbágyfelszabadĂtás Ă©s az 1871-es közsĂ©gi törvĂ©ny alkalmazása, amely alapján megszűnt a telepĂĽlĂ©s mezĹ‘városi jogállása, visszaminĹ‘sĂtettĂ©k nagyközsĂ©ggĂ©. Az ipari forradalom elkerĂĽli, de vasutat kap már 1867-ben. Ez alkalmassá teszi arra, hogy bekapcsolĂłdjĂ©k az ország vĂ©rkeringĂ©sĂ©be. A kisipar, a mezĹ‘gazdaság, az erdĹ‘gazdaság nem biztosĂtotta a lakosság eltartását.
A telepĂĽlĂ©s „Ăşjkori” törtĂ©nelme
A kĂ©t világháborĂş között jelentĹ‘s kisiparos rĂ©teggel bĂrt. 1950-ben NĂłgrád megyĂ©hez csatolták. A következĹ‘ Ă©vben járási szĂ©khely lett. MezĹ‘gazdasága, szĹ‘lĹ‘termelĂ©se továbbra is meghatározta gazdaságát. Az ipar inkább a könnyűipar formájában kĂ©pviseltette magát. A század elejĂ©n kĂłrház Ă©pĂĽlt PásztĂłn. Az 50-es Ă©vekben a termálvĂz hasznosĂtására strandfĂĽrdĹ‘ lĂ©tesĂĽlt. A 60-as Ă©vekben lakĂłtelep formájában növekszik lakásállománya, miközben a rĂ©gi hangulatos vidĂ©ki házai majd mind eltűnnek.
Városi rangját Pásztó 1984. január 1-én kapta vissza.
PásztĂł az Ă©vszázadok során mezĹ‘- Ă©s kereskedĹ‘városkĂ©nt vált ismertĂ©. Egy idĹ‘ben járási szĂ©khelykĂ©nt jegyeztĂ©k. Jelenleg a tĂ©rsĂ©g kulturális Ă©s gazdasági központja. VonzáskörzetĂ©hez 26 telepĂĽlĂ©s, mintegy 30 ezer lakosa tartozik. PásztĂł lakĂłinak száma Hasznos Ă©s Mátrakeresztessel egyĂĽtt kb. tĂzezer fĹ‘.
Pásztói látnivalók:
Bencés Apátság romjai
A bencĂ©s apátság alapjait a XII. század elejĂ©n Ă©pĂtettĂ©k román stĂlusban. KĂ©sĹ‘bb a ciszterciták vettĂ©k át Ă©s Ă©pĂtettĂ©k át gĂłtikus stĂlusban a szentĂ©ly megnagyobbĂtásával egyĂĽtt.
Pásztói Múzeum Kolostor
A mĂşzeum főépĂĽlete a barokk kolostorĂ©pĂĽlet a XVIII. század elejĂ©n Ă©pĂĽlt. A MĂşzeum állandĂł kiállĂtásai között a ciszterci rend törtĂ©nete, a közĂ©pkori kolostor, kovácsműhely, ĂĽveghuta, NĂłgrád megye földtörtĂ©nete, PásztĂł mĂşlja, a szĹ‘lĹ‘kultĂşra a Mátra alján szerepel. MegtalálhatĂł az itt Ă©lt művĂ©szek közĂĽl: Rájeczky Benjamin, Csohány Kálmán Ă©s Gaál István emlĂ©kszobája is.
A KolostorĂ©pĂĽlet pincĂ©je 2011 Ăłta felĂşjĂtott állapotában várja a látogatĂłkat: a NĂłgrád megyei termĂ©szettudományi gyűjtemĂ©ny Ă©s a várostörtĂ©neti gyűjtemĂ©ny anyagát mutatja be.
PásztĂł – Oskolamester háza
A gĂłtikus stĂlusban Ă©pĂĽlt ház a XV. század elejĂ©n Ă©pĂĽlt lakĂłház. 1984 Ăłta nyĂlt meg a nagyközönsĂ©g számára, közĂ©pkori konyhája Ă©s a szoba berendezĂ©se a XV. századi bĂştorzatot idĂ©zi. A kamrában a három gabonatárolĂł veremben elrejtett Ă©s az ásatás során elĹ‘kerĂĽlt közĂ©pkori használati tárgyak, a pincĂ©ben borászati kultĂşra kellĂ©kei láthatĂłk.
Csohány Kálmán Galéria
PásztĂł szĂĽlötte Csohány Kálmán Munkácsy dĂjas grafikusművĂ©sz, az Ĺ‘ munkáibĂłl nyĂlt kiállĂtás az 1870-es Ă©vekben Ă©pĂĽlt műemlĂ©ki Ă©pĂĽletben.
PásztĂł – Szent LĹ‘rinc plĂ©bániatemplom
A 12. században Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom. Gótikus ablakai 1959-ben kerültek elő.
A 18. században barokk tornyot, majd szentĂ©lyt Ă©s mellĂ©khajĂłt Ă©pĂtettek a templomhoz. Az Ă©szaki oldalán állĂł, 13. századi kĂ©tszintes, román stĂlusĂş Ă©pĂtmĂ©ny a RátĂłt család temetkezĂ©si helyéül szolgált. AlsĂł, eredeti rĂ©szĂ©ben kĹ‘faragványokat állĂtottak ki.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pásztó
CĂmlapkĂ©p: PásztĂł (forrás: http://www.pasztoimuzeum.hu)
Vissza a kategĂłria cikkeihez