Pásztó a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton települt, Gyöngyöstől északnyugatra. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Hasznos és Mátrakeresztes településrész is.

Pásztó története

Pásztó szinte az ősidőktől kezdve lakott hely, már a népvándorláskor ismert település volt. Pásztó neve valószínűleg iráni nyelvből ered, amely tábort jelent. A települést először az Anonymus krónika említi Poztuh néven.

A korai középkorban két meghatározó tényező emelte ki a települést az átlag jobbágytelepülések közül. Az egyik a ciszteri rendek idetelepítése 1190-ben III. Béla által, a másik pedig, hogy 1265-ben V. István király a kegyúrságot átruházta a Rátót nembeli Istvánra, felesége főlovászmesterére. Rátót (Rátold) leszármazottak – Tariak, Pásztóiak – hosszú századokon keresztül voltak a település életének meghatározói.

Pásztó 1298-ban vásártartói jogot kapott. Fejlődik ipara, mezőgazdasága, melyben kiemelkedő a szőlőkultúra jelentősége. Ennek emlékei a Fő úti gótikus pincék, melyek még ma is használhatók bor tárolására. Tar Lőrinc kérésére 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott Pásztónak, melyben a város lakóit, a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. Középkori iskolája miatt a XV. században nevezetes volt. Pásztó fénykorát a török hódítás törte meg. 

Az 1650-es években kezd új élet kialakulni. I. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett ciszter-szerzetesek 1715-ben felépítették a ma is álló barokk kolostort. II. József 1787-ben eltörölte az apátságot, de utódai uralkodása alatt 1802-ben azt visszahelyezték eredeti jogaiba.

Pásztó élete a XIX. században

A XVIII. és XIX. században a város fejlődésére már nem jellemző a korábbi időszak dinamizmusa. A XIX. század két jelentős eseménye volt a jobbágyfelszabadítás és az 1871-es községi törvény alkalmazása, amely alapján megszűnt a település mezővárosi jogállása, visszaminősítették nagyközséggé. Az ipari forradalom elkerüli, de vasutat kap már 1867-ben. Ez alkalmassá teszi arra, hogy bekapcsolódjék az ország vérkeringésébe. A kisipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság nem biztosította a lakosság eltartását.

A település “újkori” történelme

A két világháború között jelentős kisiparos réteggel bírt. 1950-ben Nógrád megyéhez csatolták. A következő évben járási székhely lett. Mezőgazdasága, szőlőtermelése továbbra is meghatározta gazdaságát. Az ipar inkább a könnyűipar formájában képviseltette magát. A század elején kórház épült Pásztón. Az 50-es években a termálvíz hasznosítására strandfürdő létesült. A 60-as években lakótelep formájában növekszik lakásállománya, miközben a régi hangulatos vidéki házai majd mind eltűnnek. 

Városi rangját Pásztó 1984. január 1-én kapta vissza.

Pásztó az évszázadok során mező- és kereskedővárosként vált ismerté. Egy időben járási székhelyként jegyezték. Jelenleg a térség kulturális és gazdasági központja. Vonzáskörzetéhez 26 település, mintegy 30 ezer lakosa tartozik. Pásztó lakóinak száma Hasznos és Mátrakeresztessel együtt kb. tízezer fő.

Pásztói látnivalók:

Bencés Apátság romjai

Pásztó Bencés Apátság romjai
Pásztó Bencés Apátság romjai (forrás: http://wikimapia.org)

A bencés apátság alapjait a XII. század elején építették román stílusban. Később a ciszterciták vették át és építették át gótikus stílusban a szentély megnagyobbításával együtt. 

Pásztói Múzeum Kolostor

Pásztó pásztói múzeum kolostor
Pásztó pásztói múzeum kolostor (forrás: http://oszifesztival.hu)

A múzeum főépülete a barokk kolostorépület a XVIII. század elején épült. A Múzeum állandó kiállításai között a ciszterci rend története, a középkori kolostor, kovácsműhely, üveghuta, Nógrád megye földtörténete, Pásztó múlja, a szőlőkultúra a Mátra alján szerepel. Megtalálható az itt élt művészek közül: Rájeczky Benjamin, Csohány Kálmán és Gaál István emlékszobája is. 

A Kolostorépület pincéje 2011 óta felújított állapotában várja a látogatókat: a Nógrád megyei természettudományi gyűjtemény és a várostörténeti gyűjtemény anyagát mutatja be.

Pásztó – Oskolamester háza

Pásztó Oskolamester háza
Oskolamester háza (forrás: https://mapio.net)

A gótikus stílusban épült ház a XV. század elején épült lakóház. 1984 óta nyílt meg a nagyközönség számára, középkori konyhája és a szoba berendezése a XV. századi bútorzatot idézi. A kamrában a három gabonatároló veremben elrejtett és az ásatás során előkerült középkori használati tárgyak, a pincében borászati kultúra kellékei láthatók.

Csohány Kálmán Galéria

Pásztó Csohány Kálmán galéria
Pásztó Csohány Kálmán galéria (forrás: https://rezkarcfitness.blogspot.com)

Pásztó szülötte Csohány Kálmán Munkácsy díjas grafikusművész, az ő munkáiból nyílt kiállítás az 1870-es években épült műemléki épületben. 

Pásztó – Szent Lőrinc plébániatemplom

Pásztó Szent Lőrinc plébániatemplom
Szent Lőrinc plébániatemplom (forrás: http://miserend.hu)

A 12. században Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom. Gótikus ablakai 1959-ben kerültek elő. 

A 18. században barokk tornyot, majd szentélyt és mellékhajót építettek a templomhoz. Az északi oldalán álló, 13. századi kétszintes, román stílusú építmény a Rátót család temetkezési helyéül szolgált. Alsó, eredeti részében kőfaragványokat állítottak ki. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pásztó

Címlapkép: Pásztó (forrás: http://www.pasztoimuzeum.hu)

Vissza a kategória cikkeihez