Tartalomjegyzék
Rimóc egy kb. 1800 lelkes település a Cserhát északi nyúlványai alatt , Szécsénytől délre Nógrád megyében található, a Körtvélyes-patak szeli ketté.
Rimóc története
Már a Honfoglalás korában is település állhatott a helyén, mivel a közelében feltárt honfoglalás kori sírokban az egyéb leletek mellett Szent István pénzérméi közül is kerültek elő. A XI. században templomos hely volt.
A XIII. század elején azé a Simon báné volt, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség birtokába került (akárcsak Hollókő).
A XIV. század elején a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai birtokába került. Miután ők Csák Máté mellé álltak a Károly Róbert király hatalmát megdöntendő, így a király 1324-ben Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Ezzel a település a környékbeli falvakkal együtt a szécsényi uradalom részévé válva a Szécsényieké lett.
A középkorban királyi várnép élt Rimócon. A falu határa 1333-ban még két részből, Kis- és Nagyrimóczból állt. A török megszállást a falu megsínylette, de utána gyorsan benépesült. A XVII. Század végén gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel voltak a falu birtokosai. A XVIII. Század elején gróf Forgách József a falu földesura. Későbbi időkben a nagyobb birtokosok közül meg kell említeni báró Prónay Róza és Irma, özvegy Plachy Tamásné született Ruttkay Mária és Gross Jenő doktor nevét is.
A XX. század elején Nógrád vármegye a Szécsényi járásához tartozott.
Napjainkban Rimócon nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális értékek megtartására, a hagyományok ápolására, a népzenére, a népviseletre, néptáncra. A rimóci táncokat már az egész országban, és országhatárokon kívül is táncolják. A községben több hagyományőrző csoport működik, melyek egyike kizárólag gyerekekből áll, valamint a Rimóci Rezesbanda, amely még az 1920-as években alakult.
Rimóc látnivalói
Falumúzeum
Hagyományos háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős, palóc stílusú parasztházban alakították ki a múzeumot, melyben a paraszti életforma eszközeit, berendezési- és dísz tárgyait, konyhai és háztáji foglalkozáshoz kapcsolódó tárgyakat tekinthet meg a látogató.
Cím: Rimóc, István király út 43. Tel: +36 70 518 0997
Babamúzeum
A Babamúzeum is egy hagyományos stílusú parasztházban kapott helyet. A rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák – melyek minden korcsoport viseletét magukra öltötték – a korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett házban várják az érdeklődőket.
Cím: Rimóc, Virág út 12. Tel: +36 32 388 266
Főkötő kiállítás
A rimóci főkötő kiállítás a palócföldi főkötők sokféleségét, a gyönyörűen kidolgozott, igényesen díszített népművészeti tárgyakat mutatja be 20 palóc településről. A felújított palóc parasztházban kialakított kiállításon 40 főkötő kapott helyet.
Cím: Rimóc, Hunyadi út 5. Tel: +36 30 533 2383
Rimóci Római katolikus templom
A római katolikus templom helyén valószínűleg már az Árpád-korban is templom állt. Ennek tanúbizonyságai egy XIX. század végi ásatás során kerültek elő. Ez a korabeli templom valószínűleg a Török kiűzéséig megmaradt, majd tűzvész áldozata lett a XVII. század elején. Ezután építették újjá és bővítették folyamatosan. A templom védőszentje Szent Miklós püspök.
Cím: Rimóc, Hunyadi út
Rimóci kápolnák
- Fogadalmi kápolna – Rimóc külterületén található, az István király út folytatásaként vezető földút mellett.
- Ez a kápolna szintén az István király út mentén található, de Hollókő felé a falu másik végén.
A Cserhát ölelésében megbújó kis falu még ma is őrzi a palóc hagyományokat. A településen közel 60 hagyományos stílusú parasztház látható mind a mai napig. A kikapcsolódásra vágyó vendégeket barátságos falusi környezet és palóc vendégszeretet várja. Érdemes ellátogatni e bájos faluba is, akár egy, akár több napra kitűnő programokat kínál.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rimóc
Címlapkép: Címer (forrás: https://www.rimoc.hu)
Vissza a kategória cikkeihez